Патологическая анатомия / Педиатрия / Патологическая физиология / Оториноларингология / Организация системы здравоохранения / Онкология / Неврология и нейрохирургия / Наследственные, генные болезни / Кожные и венерические болезни / История медицины / Инфекционные заболевания / Иммунология и аллергология / Гематология / Валеология / Интенсивная терапия, анестезиология и реанимация, первая помощь / Гигиена и санэпидконтроль / Кардиология / Ветеринария / Вирусология / Внутренние болезни / Акушерство и гинекология Orvosi parazitológia / Patológiai anatómia / Gyermekgyógyászat / Patológiás fiziológia / Fül-orr-gégészet / Egészségügyi rendszer szervezése / Onkológia / Neurológia és idegsebészet / Örökletes, génbetegségek / Bőr- és szexuális úton terjedő betegségek / Kórtörténet / Fertőző betegségek / Immunológia és allergia / Hematológia / Valeológia / Intenzív ellátás, érzéstelenítés és intenzív ellátás, elsősegély / Higiéniai, egészségügyi és járványügyi ellenőrzés / Kardiológia / Állatorvos / Virológia / Belgyógyászat / Szülészet és nőgyógyászat
legfontosabb
A projektről
Orvosi hírek
A szerzők számára
Engedélyezett könyvek a gyógyszerről
<< Előző Következő >>

A vérzés megelőzése és kezelése a következő és a korai szülés utáni időszakokban


A nők születési aktusát mindig vérvesztés kíséri. A vérzés a méhlepény kiürülésével jár a szülés harmadik (utolsó) periódusában. A placenta elválasztása és a placenta születése után a vérzés általában megáll a méh jó összehúzódása és az erek ehhez kapcsolódó összenyomódása, valamint vérrögök kialakulása miatt az üregekben.
A vérveszteséget, amely a nő testtömegének 0,5% -a, de nem haladja meg a 400 ml-t, fiziológiának tekintik. A 400 ml feletti vérvesztés (a születési tömegtől függetlenül) kórosnak tekinthető.
A következő és a korai szülés utáni periódusok kóros vérvesztése számos okból származhat.
Leggyakrabban a szokatlanul nagy vérveszteség csökkent méh-összehúzódási képességgel jár. A méh hipotenzióját viszont a szülés hosszan tartó vagy túlságosan gyors menete, annak túlnövekedése nagy magzat jelenlétében, többszörös terhesség vagy polihidramnionok, a méh alulfejlettsége vagy rendellenességei stb. A méh hipotenziójának előfordulásakor a terhesség mesterséges megszüntetése, amelyet a nők a múltban is tapasztaltak, fontos, nemi műtét, nemi szervek gyulladásos betegségei stb.
A méh hipotonikus állapota késlelteti a placenta és a magzat elválasztását, az ereknek a méhlepény helyén történő eltűnését, és ennek következtében a vérveszteség növekedését nemcsak a következő, hanem a szülés utáni korai időszakban is. A méh állapota különösen veszélyes, amikor az izmok teljesen elveszítik a zsugorodási képességüket. Ezt a patológiát méh atónianak nevezik, és a bekövetkezett vérzést atonicnak nevezik. A hólyag és a végbél túlcsordulásával előfordulhat a méh összehúzódásának neuro-reflex gátlása.

Ritkábban, mint a méh hipotenziója esetén, a későbbi időszak vérzése a placenta-kötés rendellenességével járhat. Normál körülmények között a korioni pattanások nem jutnak be a méh nyálkahártyájába a teljes vastagságig. Ezért a placenta enyhén leválódik a méhfalától a nyálkahártyán belül. A korioni pattanások áthatolása a nyálkahártya teljes vastagságában, az alapemembránig, az elválasztva az izommembrántól, a placenta szorosan kapcsolódik. Ilyen esetekben a placenta spontán elválasztása a méhfalától nem történik meg, és szükség van a manuális elválasztásra.
A korioni pattanások még mélyebb behatolása, azaz a méh izommembránjába a placenta növekedéséhez vezet. A méhlepény megnövekedését észlelik, ha manuálisan próbálják eltávolítani azt a méh faláról. A placenta elválasztására irányuló minden próbálkozás a méhfal perforációjához és életveszélyes vérzéshez vezethet. Ennek a patológiának a megállapításakor az egyetlen lehetőség a sürgõs mûtét elvégzése - laparotomia és a méh eltávolítása, valamint a hozzá tapadt placenta.
A későbbi és a korai szülés utáni periódusok kóros vérének okai között jelentős helyet foglalnak el a vér koagulációs rendellenességek az afibrinogenemia hypoilus formájában, amelyet a fibrinolízis kezdete követ. A következő és a korai szülés utáni periódusok bonyolult lefolyása oka a helytelen kezelés (a méh durva masszázsa és a köldökzsinór meghúzása, amíg a szétválasztás jelei meg nem próbálják felgyorsítani a placenta elválasztásának folyamatát).
<< Előző Következő >>
= Ugrás a tankönyv tartalmához =

A vérzés megelőzése és kezelése a következő és a korai szülés utáni időszakokban

  1. OSTSZETÉRIS VÉRTÉS (FOLYTATÁS) VÁRTATÁS A RÉSZES UTÁN
    A korai szülés utáni időszakban kialakuló vérzés okai: 5. a méhlepény késleltetett részei 6. lágy születési trauma 7. károsodott méh-összehúzódási képesség: - hipotonikus vérzés - atonikus vérzés 8. DIC kialakulása. A placenta részeinek visszatartása. - akkor fordul elő, amikor a harmadik szülési időszak indokolatlanul aktív.
  2. VÉRTÉS A RÉSZES POST PERMAN SZERINT
    A korai szülés utáni időszakban kialakuló vérzés okai: 1. a placenták késleltetett részei 2. lágy születési trauma 3. csökkent a méh kontraktilitása: - hipotóniás vérzés - atonikus vérzés 4. a DIC kialakulása. A placenta részeinek visszatartása. - akkor fordul elő, amikor a harmadik szülési időszak indokolatlanul aktív.
  3. Vérzés a korai szülés utáni időszakban
    A vérzés fő okai a korai szülés utáni időszakban: Kockázati csoport: 1. Terhelt szülészeti és nőgyógyászati ​​kórtörténetű nők 2. Terhesség gesztózissal bonyolódik 3. Szülés nagy magzattal 4. Polyhydramnios
  4. Vérzés a korai szülés utáni időszakban
    A nemi szervekből származó vérzés a korai szülés utáni időszakban (a placenták születése utáni első 2 órában) oka lehet: • a placenta egy részének visszatartása a méhüregben; • a méh hipotenziója és atónia; • örökletes vagy szerzett vérzéses vérzés (lásd a vérzéscsillapító rendszer megsértését terhes nőkben); • a méh és a szülési csatorna lágy szöveteinek törése (lásd az anya születési sérüléseit).
  5. Vérzés a korai szülés utáni időszakban
    A szülési csatorna vérzését, amely a szülés utáni első 4 órában fordul elő, vérzésnek nevezik a korai szülés utáni időszakban. A szülés utáni vérzést különféle okok okozhatják: 1) a placenta egy részének visszatartása a méhüregben; 2) a méh hypotonia vagy atonia; 3) a szülési csatorna lágy szöveteinek törése; 4) a vér koagulációs rendszer (hypo és
  6. Vérzés a korai szülés utáni időszakban (O72.1).
    A vérzés a korai szülés utáni időszakban a méhlepény megszületése után fordul elő, elsősorban a hipotonikus méh diszfunkció (atonikus vérzés) miatt. Ennek a súlyos állapotnak a kóros és anatómiai diagnosztizálásához alaposan meg kell vizsgálni a méh placentális ágyát, hogy kizárják a placentális pattanások növekedésének területeit, és felmérjék az uteroplacentális artériák állapotát,
  7. MŰKÖDÉSEK POST-POST-PERMANENT IDŐSZAKOKBAN
    A következő és a korai szülés utáni időszakokban a műtétek célja a nemi traktus vérzésének megállítása és a sérült szervek és szövetek integritásának helyreállítása. A szülés utáni és a korai szülés utáni időszakokban végzett műveletek magukban foglalják: • a placenta kézi elválasztását és a placenta izolálását; • a méhüreg kézi vizsgálata; • a szülés utáni méh kürettagja; • varrás
  8. Szülést követő és korai szülés utáni vérveszteség
    Cél: élettani, határvonal és kóros vérvesztés meghatározása. Felszerelés: vese alakú tálca, graduált henger. Előfeltétel: Csak mérőhengerrel mérje meg. Mérési algoritmus Helyezze a nőt szülésre (puerperal) az ágyra a szülésre fekvő helyzetben, lába hajlítva és elvált. Helyezze a vese alakú tálcát a női medence alá
  9. Vérzés a következő időszakban
    A következő időszak legveszélyesebb szövődménye a vérzés. A testtömeg 0,5% -át meghaladó veszteség (250–400 ml) patológiásnak tekinthető, és legalább 1000 ml (a testtömeg legalább 1% -a) súlyos. A szülés harmadik szakaszában a vérzés okai : • a placenta elválasztásának és a méhnek a méhből történő elosztásának megsértése (méh hipotenzió, részleges szoros kapcsolódás vagy
  10. VÉRÉS A SZÜLETÉS UTOLSÓ (III) SZERINT
    A következő (III) szülési időszak vérzése a következő okokból származhat: - a placenta szétválasztásának megsértése, amelyet szoros kapcsolódása vagy a placenta növekedése okoz; - a placenta elosztásának megsértése annak megsértése miatt a belső garat területén, amelynek eredményeként kialakulhat a méh összehúzódási képességének megsértése; - a lágy szülési csatorna károsodása:
  11. A KÖVETKEZŐ ÉS A RÉSZES KÖVETKEZŐ KÖVETELMÉNYEK KÓDJA
    A POSZTIVATÓ ÉS A RÉSZES UTÁN UTÁN
  12. Terápiás és gyakorlati tevékenységek a vérzéshez a gyermekkor születésének utóbbi (III) periódusában
    Határozza meg a szülõnõ (a szülõnõ) általános állapotát és a vérvesztés mértékét. 2. Tudja meg a szülészeti helyzetet és a vérzés forrását. A szülészeti helyzet tisztázása érdekében meg kell határozni: - a méhnyálkahártya magasságát, alakját és a méh tónusát; - a placenta elválasztásának jelei (Alfeld, Kustner-Chukalov (18. ábra), Schroeder); - a nemi traktusból folyó vér színe; - folytonosság
  13. VÉRÉS A UTÁN UTÁN
    A szülés utáni korai és késői periódus vérzése a következő okokból származhat: - a placenta egyes részeinek (placenta, membránok) késése a méhüregben, a vérzés jellegét az előző szakasz ismerteti; - a méh hipo- és atónia; - koagulopátia (DIC); - a méh, a méhnyak, a hüvely törése,
  14. Az újszülött test élettani változásai a korai szülés utáni időszakban
    A legszemélyesebb adaptív változások a szülés után a vérkeringésben és a légzésben fordulnak elő. Az ilyen változások hiánya az újszülött halálához vagy visszafordíthatatlan idegrendszeri rendellenességekhez vezet. A születés idején a magzati tüdő teljesen kifejlett, de körülbelül 90 ml ultraszűrő plazmát tartalmaz. Az anya szülőcsatornáján történő áthaladás során ezt a folyadékot a medencei izmok erőssége kinyomja a tüdőből
Orvosi portál "MedguideBook" © 2014-2019
info@medicine-guidebook.com